Kínai egyetlen találkozó

Kinai mosogatàs

A BRI egy olyan gazdasági és infrastrukturális projekt, amely által Kínai egyetlen találkozó egyszerre segít meg egyes szegény és közepes bevételű országokat, valamint tudja kiterjeszteni politikai befolyását a fejlődő és periférián lévő régiókban.

Az Új Selyemútnak is nevezett kezdeményezés keretében főként Afrikában, Dél-Amerikában és Közép-Európában hajtanak és hajtottak végre különböző infrastrukturális beruházásokat, mint vasútépítések, autópálya-építések és kikötőépítések. A BRI-t azonban nagyon sokan kritizáljanak, elsősorban kettős fronton: az egyik az említett politikai befolyás bővülése mely Afrikában már kifejezetten jelentősa másik pedig, hogy ezzel jóformán adósságcsapdába kényszerítik az országokat.

Erre a legutóbbi példa Montenegró volt, ahol kínai hitelből finanszíroztak egy autópálya-projektet, ám egy idő után nem tudták törleszteni sem a tőkét, sem a kamatot, amelynek az lehet az ára egyes elemzők szerint, hogy Kína jelentős befolyást szerezhet az országban.

Magyarországon is többen fejezték már ki az aggodalmukat a BRI kapcsán, különösen arra tekintettel, hogy kínai támogatással fog felújításra kerülni a Budapest-Belgrád vasútvonal, valamint a jelenlegi információk szerint a mostani közviták tárgyát képező Fudan Egyetem is. Az ilyen és ehhez hasonló beruházási projektek pedig folyamatosan növelik a kínai befolyást, a G7 országok — Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada, Japán, Németország, Olaszország és plusz egynek az Európai Unió képviselői — úgy döntöttek, ezt ellen kell súlyozni a világpolitikában.

Tung Csing-vej régóta dolgozott a minisztériumnál, és a kínai nyelvű antikommunista médiában megjelent pletykák szerint ő adhatott az Egyesült Államoknak a Vuhani Virológiai Intézetről olyan információt, ami megváltoztatta a Joe Biden-kormányzat álláspontját a világjárvány eredetével kapcsolatban, és már nem tartják kizártnak, hogy nem természetes eredetű a vírus.

Egyelőre nem tudni azonban, hogy a frissen nyilvánosságra B3W-tervet hogyan fogják finanszírozni a legnagyobb gazdaságú demokráciák. Annyit viszont szinte biztosra lehet venni, hogy a G7-ek még a hétvége folyamán egy járványügyi globális tervet is el fognak fogadni.

Jon Sopel, a BBC elemzője úgy fogalmazott, hogy a B3W-terv elsősorban arra született, hogy a kínai befolyást sikerüljön visszaszorítani.

Az amerikai vezetés szerint ugyanis túl nagy ára van annak, hogy a kínaiak befektetnek a különböző fejlődő országokba. Erre felhozza példaként az ujgurokkal szembeni borzalmas bánásmódot és azt a tényt, hogy kényszermunkában állítják elő a különböző kínai egyetlen találkozó, amelyek erkölcsileg és gazdaságilag is teljesen elfogadhatatlan, valamint sérti a szabad versenyt.

Joe Biden szerint az ilyesfajta kényszermunkától minden ellátási láncot meg kell tisztítani, de nem csak ezt kívánják ezzel az alternatív Kínai egyetlen találkozó és Övezettel elérni: pozitív alternatívát kívánnak felmutatni a világnak, hogy nem kell térdre ereszkedni a kínai sárkány előtt. Link másolása.

A szokásokkal ellentétben nem fogadtak most el közös nyilatkozatot, és a megbeszélés tartalmáról egyetlen közlemény sem jelent meg, egyik érintett országban sem. Orbán Viktor ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a zárónyilatkozatból vegyenek ki két utalást, ami Kínának kellemetlen lehetett volna. A japán miniszterelnök viszont nem ment bele a változtatásba.