Közmondások egyedülálló nők
Robert Craig A második világháború utáni nemzedék, az én nemzedékem, olyan korban nőtt fel, amikor a nőket gyermekként és birtoktárgyként kezelték. Parlagon hagyott kertek voltak Ha írtak valamit, az illetéktelennek minősült, a nők mégis lázasan dolgoztak. Észre se vette senki, ha festettek, ez mégis lelki táplálék volt számukra.
Könyörögniük kellett a művészetükhöz szükséges eszközökért és műteremért, s ha nem kapták meg egyiket sem, fákon, barlangokban, erdőkben és apró szobákban teremtettek önmaguk számára helyet. Táncolni alig, vagy egyáltalán nem lehetett, így hát az közmondások egyedülálló nők táncoltak, ahol nem látta senki, vagy a pincében, vagy a szemetesvödör ürítése közben.
Vicces idézetek a nőkről
A test díszítése gyanút ébresztett. A vidám test vagy ruha csak növelte a sértés A tulajdon testükön viselt ruhadarabokat nem mondhatták magukénak.
Akkoriban a gyermekeikkel kegyetlenkedő szülőket egyszerűen csak "szigorúnak" nevezték, a mélységesen kizsákmányolt nők lelki gyötrelmeit "idegösszeroppanásnak" hívták, a fűzőkbe szorított, a szigorúan kordában tartott és kíméletlenül elnémított lányokat és asszonyokat tekintették "bájosnak", azokra a nőkre pedig, akiknek sikerült rövid időre kibújni a pórázból, a "rossz" bélyegét sütötték.
Clarissa Pinkola Estés A szép közmondások egyedülálló nők megcsúnyulnak öregségükre. De az olyanok, mint én, csak megvénülnek, egyeseknek még jót is tesz a kor.
