Kör játékkal megismerni egymást az óvodában,

A játék folyamán a gyermek társigénye kielégül, társas kapcsolatai alakulnak, gazdagodnak, amelyekhez pozitív, szociális érzelmek társulnak. Alapvető motiváló tényező, befolyásolja a társas kapcsolatok létrejöttét, irányát. Megmutatkozik a játéktevékenység során a mosolygás, az együttérzés, az aggódás, az elhúzódás, a hátat fordítás stb.

7.2. Játék és tanulás

Alapja az emberi kapcsolatoknak, a rokonszenvnek, a személyközi vonzalomnak, a barátságnak, a szerelemnek. A gyermek játéka során átéli a szeretet majdnem minden formáját, ezáltal érzelmei differenciálódnak.

Például: a családjátékban a gyermek szeretetét, kör játékkal megismerni egymást az óvodában vendégvárás során a vendégek iránti barátságot. A játéktevékenység a szocializáció elősegítője. Szocializáció, folyamat,amely általaz egyének olyan tudásra, képességekre és állapotokra tesznek szert, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy a különböző csoportoknak és a társadalomnak többé-kevésbé hasznos tagjaivá váljanak.

A szocializáció a játéktevékenységben a szociális tanulás során alapozódik meg. A szerepeket tehát a valóság táplálja, amely a játék témájában és tartalmában mutatkozik meg.

Ilyen szerepek: anya, orvos, sofőr stb. A gyermeki szerepre jellemző: - önként vállalt, következménynélküli — nincs benne kötelességtudat; - nem a szerepet reprezentáló személlyel, csak viselkedésével való azonosulás; - szerepfunkciók csak részjelenségek, az idő, tér, a helyzet teszi azzá.

Eleinte az óvodás játéka a szűkebb környezet jelenségeire, történéseire korlátozódik, majd ahogy kitágul számára a világ, úgy választja egyre táguló környezetéből a játék témáját.

Például: családi környezet, óvodai környezet, lakóhelyi környezet, stb.

Kovácsné dr. Bakosi Éva

A kicsiknél a cselekvés anya: babát ringata nagyobbaknál a tárgy orvos: injekciós tű, orvosi táskaa legnagyobbaknál a szerep hordozza a játék témáját. A valóság táplálja, az a valóság, amelyet a gyermek átélt, és amely élményeit képezi.

Ez a valóság szubjektív módon való visszatükröződése, ez teszi színessé a gyermekek játékát, ez ad alapot arra, hogy a gyermek aktuális állapotáról képet kapjunk.

A játék során a gyermek kiemeli a számára fontos részleteket, izgalmas mozzanatokat, pótolhatja, kiegészítheti azokat. Ezáltal fejlődik emlékezete, képzelete, és eközben tájékozódhatunk érzelmi, értelmi állapotáról, fejlődéséről. Például: ahogyan vásárol, az megjeleníti a játék tartalmát, kör játékkal megismerni egymást az óvodában egyben utal a gyermek átélt élményeire. Az utánzás a gyermeki személyiségfejlődés igen fontos eszköze.

Az utánzás egyaránt történhet szándékos és spontán módon. A kisgyermek, utánzással sajátítja el a beszédet, az eszközök használatát, a különböző viselkedésformákat.

A gyermek utánozza szüleit, később kortársait, és ez megjelenik játékában is. A gyermek nem mindenkit és nem mindent utánoz.

Drámajáték a sárvári Vármelléki Óvodában 1.

Válogat, csak azt, ami megragadja, ami fontos számára például: részmozzanatok. Az utánzás, bővíti a valóságról szerzett tapasztalatokat, kellemes érzések kísérik. Az utánzásból nő ki a szerep, amely átéléssel, azonosulással jár, a beleélés az empátia talaján fejlődik ki. Az empátia, érzelmi beleérző képesség, amelynek során képesek vagyunk beleélni magunkat a velünk személyes kapcsolatban lévő egyén érzéseibe, érzelmeibe, lelki állapotába, ezáltal megérezzük és megértjük vágyait, indítékait, érzelmeit akkor is, ha azokat az egyén nem adja tudtunkra direkt módon.

A gyermek játéka során beleéli kör játékkal megismerni egymást az óvodában a környező valóság jelenségeibe, történéseibe, cselekvéseibe, szerepek által hordozott viselkedési formákba, amikor átveszi azokat, azonosul velük, követi, megformálja. Például, ahogyan gesztikulál, ahogyan megsimogatja a társa fejét. Ez a képesség a pedagógus, különösképpen az óvodapedagógus alapvető képessége, nélküle eredménytelen az egyéni szükségletekre épülő, ahhoz igazodó pedagógiai hatásrendszer működtetése.

Ilyenkora kisgyermek a beleéléshez, a mások megértéséhez ezt az egyedüli eszközt használja, amelyet akaratlanul vesz át környezetéből. Például az otthoni étkezés során, ugyan úgy tartja a kanalat, ha szülei inni kívánnak, ő is a pohár után nyúl stb. A modellnyújtónak nincs utánzásélménye. A modell követőjének nincs utánzásélménye. Például a közlekedési játékban az utas ugyanúgy kapaszkodik, mint ahogy azt a modellnyújtó tette azelőtt.

Egy átélt közös helyzet felidézéséről szól, valamelyik gyermek annak gesztusát vagy eszközét, vagy szavait, rítusát jeleníti meg, amitől az előzőleg átélt élmény felidéződik, feszültséget vált ki, s újrajátszásra késztet. Nő keres ember casa emocionális feszültség ugyanolyan, mint amilyen az első alkalommal.

A megismétlés nem utánzás, hanem újra átélés. Például utalás lehet egy ugatás akkor, ha egy közösen átélt kutyás játék fejtett ki erős érzelmi hatást egy együttjátszó kiscsoportra.

Ebben az esetben az ugatás hallatára, az ezt átélő gyermekek abbahagyva tevékenységüket, újra a kutyás játékba kezdenek, újraélik az alapélményt, az eredeti együttes tevékenységet, érzelmeikkel és tevékenységükkel egyaránt. Ez a gyermekek cselekvéssorában úgy helyezkedik el, hogy csak jelzik azt, nem utánozzák le az egész cselekvést részletesen.

Ezek a cselekvésvázlatok az eredeti, a valódi gesztusokat őrzik, leegyszerűsített, sematizált formában. Például az áruszállításból az autó kör játékkal megismerni egymást az óvodában mozdulatát, az ebédfőzésből a kevergetést, a telefonálásból a tárcsázást. A szimulakrum összekötő, áthidaló funkciót tölt be a játékfolyamatban. Az önbecsülés szükséglete is kielégül a játéktevékenység során, hiszena játéktevékenységben a hasznosság, a fontosság, a szükségesség érzését keltődik fel a gyermekben, és kielégülése során megéli a kompetenciát.

Amennyiben ez az igény kielégítetlen marad, a kisebbrendűségi érzést, az elesettséget éli át a gyermek, amely súlyos érzelmi zavarokat vagy kompenzációt idézhet elő. Kompetencia átélése során a gyermekilletékességet, hozzáértést, szakértelmet, vagy döntésben való illetékességet él át az adott tevékenységi körben, ebben a esetben a játéktevékenység folyamatában.

Jelenlegi hely

A kompetens viselkedés várhatóan egy sikeres tevékenység végrehajtása a gyermek számára, célképzete pozitív előjelű, a környezetéből elismerést vált ki, ezáltal örömérzés kíséri. A hozzáértés a tudás biztonságával jár, önbizalmat ad, és még magasabb rendű igényeket szül — így önmegvalósításra serkent.

Amennyiben kompenzációs késztetést érez a gyermek, akkor valamifélekiegyenlítésre, pótlásra, kiegyensúlyozásra törekszik. A kompenzáció a játéktevékenység szükségletkielégítő mechanizmusában azt jelenti, hogy az önbecsülés szükséglete kielégítetlen, vagyis az elismerés, a megbecsülés és az önbizalom között feszültség áll fenn. A feszültség gátolja a hasznosság érzésének kialakulását, ami pótlási, kiegyenlítési mechanizmusokra készteti a gyermeket.

Ilyen lehet például a játékban történő rombolás is akkor, ha a gyermek szeretné magára felhívni a figyelmet, mert kizártnak, feleslegesnek érzi magát a játék során. De tetten lehet érni az olyan játékformákban is, amelyek a gyermek kiegyensúlyozatlanságra utalnak. Kiegyensúlyozatlanságra utaló játékformák: - Agresszív vagy romboló játék: témaválasztásban vagy a kör játékkal megismerni egymást az óvodában stílusában mutatkozik meg az erőszakosság. Az így játszó gyermek indulatos, dobál, rombol, agresszív, a tettlegesség jellemzi.

Közös játék 10 héten át!

A gyermek főként szemlélődik, mozdulatai bizonytalanok, a társakkal együtt végzett játéktevékenységben végrehajtja a cselekvést, nem irányít. Sűrűn váltogatja a tevékenységet és az eszközöket. Az önmegvalósítás szükséglete is megjelenika játékban, amely azt az igényt jelenti, hogy a gyermek azt végezze, azzal foglalkozzon, azzá váljon, amire hajlamai alkalmassá teszik, amire képes, amit tud, ami iránt vonzódik. Gyakran együtt jár az alkotásvággyal, a valaminek a létrehozásával, valamint az előidézés, működtetés igényével, a szerepek megformálásával.

Az önmegvalósítás szükségletének kielégülését örömérzés kíséri, magasabb rendű érzelmek társulnak hozzá, mint az intellektuális, az esztétikai, az erkölcsi érzelmek. Például, amikor a gyermek az általa gyűjtött termésekből állatfigurát készít, alkot, miközben felidézi a megformálandó állatot, lényeges tulajdonságait megjeleníti, ehhez válogatja az egyes terméseket, kíváncsian vizsgálja annak tulajdonságait, felidézi a növényt, amelyről származik, emlékezik hasznosságára, instagram új embereket, hogy megfeleljen, gyönyörködik alkotásában, elismerik társai, azt a helyet díszíti vele, amit szeretne, úgy helyezi el, ahogy neki tetszik.

Arra kell törekedni, hogy a gyermek minden játéktevékenységben átélje az önmegvalósítással járó örömérzést, ezért biztosítani kell ennek lehetőségét. Az önmegvalósítás lehetősége biztosítható: § a játék feltételeinek biztosításával.